A testület ugyan üdvözölte az európai jogharmonizációra való törekvést, azonban kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az alkotmány elfogadása előtt nem volt megfelelő nyilvános vita, és túl nagy tér maradt a sarkalatos törvények szabályozása alatt. Számos egyéb problémafelvetés mellett a VB a szlovákiai magyarság számára kulcsfontosságú kérdésben, a kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban is elutasítóan nyilatkozott, jelezve: értelmezésük szerint ilyet egy állam csak saját kisebbségeinek adhat, más országokban élőknek nem. Ez az álláspont a szlovák kormány értelmezéséhez közelít.
Szájer József, az új alkotmány megfogalmazásában kulcsszerepet vállaló fideszes EP-képviselő már az állásfoglalás hivatalos megjelenése előtt arról blogolt, hogy a bizottság kritikai észrevételei abból adódnak, hogy az „viszonylag kevés ismerettel rendelkezik a tényleges magyar jogi szabályozásról“. A dokumentum szerinte olyan dolgokat kér számon az új alkotmányon, amelyek más EU-s alapdokumentumban sincsenek, sőt olyanokat is, amelyek a mostaniban is benne vannak. Ennek megfelelően a magyar kormány a véleményt nem hajlandó elfogadni, a bizottság határozatainak eleve nincs jogi kötő ereje, „a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki“ - írja Szájer.
Ez utóbbi fejlemény különösen abból a szempontból sajnálatos, hogy a szlovákiai magyar kisebbség képviseleti szervei éppen a VB egy korábbi ajánlására hivatkozva kérik-követelik a nyelvtörvény további módosítását. A testület októberi, vonatkozó határozatának megjelenésekor maga Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is úgy nyilatkozott, hogy a VB „egyfajta európai alkotmánybíróságnak tekinthető“, és reményét fejezte ki, hogy az állásfoglalás egy születő, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló európai törvény alapját képezheti.
Ha Magyarország a Velencei Bizottságot kritizálja, cserben hagyja a szlovákiai magyar kisebbséget - hiszen az tarthatatlan álláspont, hogy a testület egyszer „viszonylag kevés ismerettel rendelkezik“, másszor pedig egyfajta „európai alkotmánybíróság“. A szakértő ugyanis akkor is szakértő, ha történetesen nem ért egyet velem. A magyar álláspont inkonzisztenciája a bizottsággal kapcsolatban érthető, és az sem meglepő, hogy a kormány védi saját alkotmányát. Azonban az Orbán-kormány támadásaival belpolitikai célok érdekében diszkreditálja a határon túli magyar érdekvédelem egyik legfontosabb fórumát. Budapest megteheti, hogy rendszeresen dehonesztáló nyilatkozatokat tesz az európai jogtanácsadó fórumokkal kapcsolatban - a kisebbségi magyarok azonban ezzel eszközöket és érveket vesztenek saját követeléseik megvalósításához, és egyre távolabb kerül tőlük helyzetük európai rendezésének lehetősége.
(Az írás eredetileg az Új Szó napilapban jelent meg)
