Míg az előbbi településrészen 3,4%-os a munkanélküliség, a telepen csupán két embernek van munkája, beleértve a polgármestert is. Mint két külön világ – közös költségvetéssel.
A nem romákat képviselő polgári társulás vádjai szerint a dreveníki születésű, hat általánost végzett Mižigár 2009-es hatalomra kerülése óta a visszaéléseknek se szeri, se száma. A vádak szerint a frissen kinevezett polgármester első lépéseként elengedte a telepiek közüzemi tartozásait, majd jelentős prémiumot juttatott magának. Mižigárnak azóta fiktív állások fenntartását, a szolgálati autóval való visszaélést, valamint a telep illegális víz- és villanyhasználatát is felróják.
Múlt ősszel a faluba érkező Daniel Lipšic belügyminiszter a helyzet rendezését ígérte, és ezt a rendőrök létszámának megerősítése mellett a falu kettéválasztásával szerette volna elérni. Ehhez törvénymódosítás szükséges – a szlovák törvények szerint jelenleg nem válhat ki egy településből egy 3000 főnél kisebb rész. Lipšic tervezete szerint ha egy önkormányzat a folyamatos jogsértés állapotába kerül, mérettől függetlenül kezdeményezhető lesz az elszakadásról szóló népszavazás. A jelenlegi polgári engedetlenség pontosan azért kezdődött el, mert a belügyminiszter eddig nem nyújtotta be a zsigraiak által várt módosítást.
Némileg apatikus módon reagált a történtekre Iveta Radičová kormányfő. A kérdésre, mely szerint hatékony megoldásnak tartja-e az elszakadást úgy válaszolt, hogy az a tiltakozókon mindenképpen segít, azonban létrejön egy szegregált telep is, annak minden problémájával.
A kérdés magjában egy demográfiai probléma áll. Zsigra lakossága 1991 óta gyakorlatilag megduplázódott, a 18 éven aluliak aránya 50% körül van, zömük roma. A korábban békésnek nevezett együttélést a helyiek elmondása szerint az etinikai arányok eltolódása, valamint a romák politikai fellépése tette keserűvé. Szimptomatikus ügy a falu közepén álló szórakozóhely kérdése, melyet már Mižigár engedélyezett, és romák működtetik. A helyieket nemcsak a hangerő zavarja, hanem az is, hogy érzésük szerint ott az általuk finanszírozott segélyt isszák el. A romák szerint viszont azért van szükség a helyre, mert a gádzsók kocsmájából kinézik őket.
Miközben a romák szegregálása saját településekre morálisan nehezen vállalható, azok az anomáliák, melyek Zsigrán jelentkeztek, nem hagyhatók tett nélkül. Ha a helyzet eddig fajul, már nagyon nehéz vele bármit is kezdeni. Vajon milyen lesz a közbiztonság az önálló, forrásaitól elszakított Dreveník környékén? Minden állampolgártól elvárható a bekapcsolódás a dolgozók társadalmába, azonban a dolog hirtelen biztosan nem fog menni. Az új Zsigra, már ha létrejön, éppen ezért intő jel lesz azzal kapcsolatban, hogy a településen belüli szegregáció zsákutca, melynek következménye kezelhetetlen helyzet, amelyből minden kiút egy újabb probléma magját rejti magában.
(Ez a cikk eredetileg az Új Szó napilapban jelent meg)
